Tengeri teknősök


Fotó: © WWF-Canon / Jürgen Freund



Fotó: Rákosi Péter
Fajok és elterjedésük

  • Kérgesteknős (Dermochelys coriacea)
  • Álcserepes teknős (Caretta caretta)
  • Levesteknős (Chelonia mydas)
  • Cserepesteknős (Eretmochelys imbricata)
  • Zöld fattyúteknős (Lepidochelys olivacea)
  • Atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii)
  • Ausztrál levesteknős (Natator depressus)
  • A két utóbbi faj kivételével trópusi és szubtrópusi tengerekben világszerte elterjedtek.
  • Az utóbbi két évszázadban számuk csökkent, állományaik a kihalástól veszélyeztetettek

Tengeri teknősökből készített termékek

A trópusi országok, főleg a karib-tengeri államok piacain nem számítanak ritkaságnak a tengeri teknős használati és dísztárgyak, így csizmák, fésűk, szemüvegkeretek, ékszerek és kitömött teknősök. Ezeket az árukat megvásárolni és az országba behozni tilos, akárcsak a teknőshúst, és a belőle készített leveseket, konzerveket.

Kereskedelem

1981 óta mind a 7 faj a CITES I. függelékében szerepel.

Egyéb veszélyeztető tényezők

Tojások begyűjtése, ivarérett példányok elejtése emberi fogyasztás céljából.
A halászok nincsenek tekintettel a teknősökre, ezért a tonhalak, kardhalak és garnélarákok kifogására használt halászhálókban évente hozzávetőleg 300 000 tengeri teknős pusztul el.
Élőhelyek pusztulása, környezetszennyezés.


Tudtad-e?

Hogy a teknős számos kultúrkörben a hosszú élet, a termékenység és az erő szimbóluma.
Hogy már a fáraók idején kereskedtek teknőspáncéllal és a belőle készült ruhadíszekkel.
Hogy a nőstények évente vagy kétévente rakják le tojásaikat, mégpedig mindig arra a partra, ahol ők maguk kikeltek.
Hogy az ivarérettséget 20-30 év alatt érik el.



© 2006. CITES Magyarország - Minden jog fenntartva - Design & Code: Electrocat Design
Vissza a főoldalra Vissza a főoldalra