CITES-kvíz


Játsszon velünk, hogy mind jobban megismerhesse a Földünket velünk együtt benépesítő, sokszínű állat- és növényvilágot és hogy mi emberek mivel veszélyeztetjük őket!

1) Az alábbi 4 kérdésnél jelölje be az Ön szerint helyes választ! Minden esetben csak egy jó megoldás van.

© Martin Harvey/WWF

Az elefántoknak az agyarukon túl más testrészeik is igen értékesek – amiért szegényeket oly nagy számban lövik ki Afrikában ás Ázsiában. Az alábbi termékek közül melyiket NEM állítják elő belőlük?


© Michel Gunther/WWF

Mely tengeri teknősből készült, illegálisan árult termékkel találkozhatunk nyaraláskor?


© CITES

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES 1973-ban jött létre, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. Szerinted melyik Magyarországon is őshonos növényre vonatkozik az egyezmény az alábbiak közül?


© Martin Harvey/WWF

A csimpánzok létszáma csökken, húsukért vadásszák, a kölyköket gyakran befogják, és eladják állatkereskedőknek vagy gyógyszergyártó cégeknek. Szerinted ma hol él a legtöbb csimpánz?


2) Vegye jól szemügyre a képeket és párosítsa össze a bal oldalon látható élő állatokat és növényeket a jobb oldalon található, belőlük készített termékekkel! Írja be a termékek betűjelét a megfelelő állathoz vagy növényhez!

© Edwin Giesbers/WWF

© Vidékfejlesztési Minisztérium

A)

© Martin Harvey/WWF

© Vidékfejlesztési Minisztérium

B)

© Howard Buffett/WWF

© Hartmut Jungius/WWF

C)

© Nils Aukan/WWF

© Mark Atkinson/WWF

D)

3) Párosítsa össze az összetartozó leírásokat! Az előzőekhez hasonlóan bal oldalon veszélyeztetett állat- vagy növénycsoportok leírását találja, míg jobb oldalt olyan termékekét, tárgyakét, amelyeket az életük kioltásának árán készítenek belőlük. Írja be a betűjeleket!


Afrikában élő, pozsgás növény, amelynek állományai mára már a vadonban megritkultak. A busmanok már több száz éve használják éhségűző hatása miatt. A növény szárából levágott, majd lehántott darabot rágcsálva megfigyelték, hogy ilyenkor nem kínozza őket az éhség és a szomjúság, így zavartalanul vándorolhatnak és vadászhatnak akár egész nap a sivatagban.

„Fekete gyémántnak” is nevezik, hiszen 100 grammjának ára az 50-100 000 forintot is elérheti! Európában már a XVII-XVIII. századtól divatos luxuscikké vált, ma a legnagyobb exportőrök Oroszország és Irán.

A)

Valaha hazánkban 5 faja élt, mára már csak egy maradt vizeinkben. Vándorló állatok, amelyek a tengerekben élnek, s tavasszal hosszú utat megtéve úsznak fel ívni a folyóvizekbe, így a Dunába is. Túlhasznosításuk a XX. században olyan mértéktelenné vált, hogy a Kaszpi-tengerben élő állományuk 70%-kal esett vissza!

Napjainkban már a patikákban is kapható étrendkiegészítők. A termékek eladásából származó hasznot a termesztésre ráállt fejlett országok, mint az U.S.A. és Kína zsebelik be, noha a bevétel legalább egy része joggal e természeti kincset (a hatóanyagot tartalmazó élőlényeket), mint genetikai erőforrást adó afrikai országokat illetné meg.

B)

Hazánkban több mint 60, földön élő faja él, amelyek azonban rokonai az egészen más életmódú, trópusi, fán lakó, kedvelt dísznövénnyé vált családtagjaiknak. Mind színpompájuk és formai szépségük, mind élelmiszer-alapanyagnak való gyűjtésük veszélyezteti vadon élő állományaikat.

Tetszetős tárgyak (cipők, táskák, övek), pedig sokan nem szeretik azokat a „hidegvérű” pikkelyes állatokat, amelyekből ezeket készítik. Ami nekünk csak divat és luxus, az nekik az életükbe kerül. ők nem hordhatnak mást, mi választhatunk.

C)

Sokan irtóznak tőlük, pedig felbecsülhetetlen szerepük van a biológiai növényvédelemben, különösen a rágcsálók (egerek, patkányok) pusztításában. Mára fajaik mintegy negyede került a kihalás szélére, hiszen fogyó élőhelyeik mellett az ember pusztítja őket tudatlanságból, illetve bőrükért is.

Törökországban közkedvelt ital, amit szárított s porrá darált gumóból készítenek. Főként télen fogyasztják jóízűen e meleg italt, de emellett a gumók őrleményét tartalmazó fagylalttal is találkozhatunk e vidéken – amelyet dondurmanak hívnak.

D)