CITES-kvíz


Játsszon velünk, hogy mind jobban megismerhesse a Földünket velünk együtt benépesítő, sokszínű állat- és növényvilágot és hogy mi emberek mivel veszélyeztetjük őket!

1) Az alábbi 4 kérdésnél jelölje be az Ön szerint helyes választ! Minden esetben csak egy jó megoldás van.

© Jürgen Freund/WWF

A tengeri teknősök 60 millió éve részei a Föld élővilágának. Jelenleg 7 fajukból 6-ot a kihalás veszélye fenyegeti. Mi okozza rohamos pusztulásukat?


© Ian Craven/WWF

A vadon befogott egzotikus madaraknak általában hány százaléka pusztul el befogáskor, illetve szállítás és karanténozás alatt?


© CITES

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES 1973-ban jött létre, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. Szerinted melyik Magyarországon is őshonos növényre vonatkozik az egyezmény az alábbiak közül?


© Edward Parker/WWF

Valaha hazánkban 5 tokhalfaj élt. A túlhalászat és a vízi erőművek építése következtében azonban lassacskán kipusztultak, s mára már sajnos csak a kecsege fordul elő vizeinkben. Tudod-e, hogy melyik az a tokfaj, amelyet a „tokok királyának” neveznek és az elmúlt években hazánkban a Duna több szakaszán is megkísérelték visszatelepíteni?


2) Vegye jól szemügyre a képeket és párosítsa össze a bal oldalon látható élő állatokat és növényeket a jobb oldalon található, belőlük készített termékekkel! Írja be a termékek betűjelét a megfelelő állathoz vagy növényhez!

© Martin Harvey/WWF

© Rákosi Péter/WWF

A)

© Martin Harvey/WWF

© Mark Atkinson/WWF

B)

© Howard Buffett/WWF

© Wil Luiijf/WWF

C)

© Jürgen Freund/WWF

© Hartmut Jungius/WWF

D)

3) Párosítsa össze az összetartozó leírásokat! Az előzőekhez hasonlóan bal oldalon veszélyeztetett állat- vagy növénycsoportok leírását találja, míg jobb oldalt olyan termékekét, tárgyakét, amelyeket az életük kioltásának árán készítenek belőlük. Írja be a betűjeleket!


Sokan irtóznak tőlük, pedig felbecsülhetetlen szerepük van a biológiai növényvédelemben, különösen a rágcsálók (egerek, patkányok) pusztításában. Mára fajaik mintegy negyede került a kihalás szélére, hiszen fogyó élőhelyeik mellett az ember pusztítja őket tudatlanságból, illetve bőrükért is.

Tetszetős tárgyak (cipők, táskák, övek), pedig sokan nem szeretik azokat a „hidegvérű” pikkelyes állatokat, amelyekből ezeket készítik. Ami nekünk csak divat és luxus, az nekik az életükbe kerül. ők nem hordhatnak mást, mi választhatunk.

A)

Afrikában és Ázsiában élő fajaikat évszázadokon át vadászták, emiatt ezek az állatok a hetvenes évekre a kipusztulás közvetlen közelébe kerültek. A Washingtoni Egyezmény (CITES) 1975-ös hatályba lépését követően az illegális vadászat ellen vívott sikeres harc hatására az állományok lassan regenerálódni kezdtek, és úgy tűnt, e fajok megmenekültek a kipusztulástól. Az elmúlt években azonban sajnos ismét drámaian megnőtt orvvadászatuk, így napjainkban a legveszélyeztetettebb állatcsoporttá váltak.

E porrá őrölt testrészből készült „gyógyszernek” a keleti orvoslásban kiemelkedő szerepet tulajdonítottak. A legismertebb, hogy afrodiziákumként használták őket a múlt században. 2007-től kezdődően azonban a kereslet ismét megnőtt annak a hiedelemnek „köszönhetően”, miszerint a belőlük készült „gyógy készítmények” rákos megbetegedéseket is gyógyítanák - amely feltételezett jótékony hatást a tudomány azonban nem igazolta.

B)

Bár dorombolni csak a levegő kifújásakor tudnak, mégis élőhelyeik igazi urai. Élőhelyeiket azonban egyre inkább elveszi az ember, sőt ezeket az állatokat prémjükért, félelemből vagy éppen hobbiból vadássza. Pedig eltűnésük felborítja az általuk uralt ökoszisztémák biológiai egyensúlyát.

Eredetileg más élőlények hordták, akik önként le se tudták venni azt. Meg kellett ölni érte őket, pedig ma már nem szorulunk rá, hogy a téli hideg ellen ily módon védekezzünk. Hagyjuk meg ezt azoknak, akik beleszülettek.

C)

Afrikában élő, pozsgás növény, amelynek állományai mára már a vadonban megritkultak. A busmanok már több száz éve használják éhségűző hatása miatt. A növény szárából levágott, majd lehántott darabot rágcsálva megfigyelték, hogy ilyenkor nem kínozza őket az éhség és a szomjúság, így zavartalanul vándorolhatnak és vadászhatnak akár egész nap a sivatagban.

Napjainkban már a patikákban is kapható étrendkiegészítők. A termékek eladásából származó hasznot a termesztésre ráállt fejlett országok, mint az U.S.A. és Kína zsebelik be, noha a bevétel legalább egy része joggal e természeti kincset (a hatóanyagot tartalmazó élőlényeket), mint genetikai erőforrást adó afrikai országokat illetné meg.

D)