CITES-kvíz


Játsszon velünk, hogy mind jobban megismerhesse a Földünket velünk együtt benépesítő, sokszínű állat- és növényvilágot és hogy mi emberek mivel veszélyeztetjük őket!

1) Az alábbi 4 kérdésnél jelölje be az Ön szerint helyes választ! Minden esetben csak egy jó megoldás van.

© Michel Gunther/WWF

A mediterrán országok piacain gyakran vadon befogott szárazföldi teknősöket árusítanak, de néha teknőspáncélból készült dísztárgyakkal és hangszerekkel is találkozhatunk. Melyik nem szárazföldi teknősfaj?


© Jörg Hess/cites.org

A tokfélék, az északi félteke mérsékelt égövében honos vándorhalak, amelyek a tengerekből hosszú utat megtéve úsznak fel ívni a folyóvizekbe. A legnagyobb tokpopuláció a Kaszpi-tengerben él, de ennek mérete is rohamosan csökken. Miért halásszák őket kíméletlenül?


© Martin Harvey/WWF

A csimpánzok létszáma csökken, húsukért vadásszák, a kölyköket gyakran befogják, és eladják állatkereskedőknek vagy gyógyszergyártó cégeknek. Szerinted ma hol él a legtöbb csimpánz?


© CITES

A Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES 1973-ban jött létre, Magyarország 1985-ben csatlakozott hozzá. Az egyezmény célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. Szerinted melyik Magyarországon is őshonos növényre vonatkozik az egyezmény az alábbiak közül?


2) Vegye jól szemügyre a képeket és párosítsa össze a bal oldalon látható élő állatokat és növényeket a jobb oldalon található, belőlük készített termékekkel! Írja be a termékek betűjelét a megfelelő állathoz vagy növényhez!

© Jürgen Freund/WWF

© Vidékfejlesztési Minisztérium

A)

© Edwin Giesbers/WWF

© Vidékfejlesztési Minisztérium

B)

© Martin Harvey/WWF

© Hartmut Jungius/WWF

C)

© Nils Aukan/WWF

© Wil Luiijf/WWF

D)

3) Párosítsa össze az összetartozó leírásokat! Az előzőekhez hasonlóan bal oldalon veszélyeztetett állat- vagy növénycsoportok leírását találja, míg jobb oldalt olyan termékekét, tárgyakét, amelyeket az életük kioltásának árán készítenek belőlük. Írja be a betűjeleket!


Afrikában és Ázsiában élő fajaikat évszázadokon át vadászták, emiatt ezek az állatok a hetvenes évekre a kipusztulás közvetlen közelébe kerültek. A Washingtoni Egyezmény (CITES) 1975-ös hatályba lépését követően az illegális vadászat ellen vívott sikeres harc hatására az állományok lassan regenerálódni kezdtek, és úgy tűnt, e fajok megmenekültek a kipusztulástól. Az elmúlt években azonban sajnos ismét drámaian megnőtt orvvadászatuk, így napjainkban a legveszélyeztetettebb állatcsoporttá váltak.

Napjainkban már a patikákban is kapható étrendkiegészítők. A termékek eladásából származó hasznot a termesztésre ráállt fejlett országok, mint az U.S.A. és Kína zsebelik be, noha a bevétel legalább egy része joggal e természeti kincset (a hatóanyagot tartalmazó élőlényeket), mint genetikai erőforrást adó afrikai országokat illetné meg.

A)

Hazánkban több mint 60, földön élő faja él, amelyek azonban rokonai az egészen más életmódú, trópusi, fán lakó, kedvelt dísznövénnyé vált családtagjaiknak. Mind színpompájuk és formai szépségük, mind élelmiszer-alapanyagnak való gyűjtésük veszélyezteti vadon élő állományaikat.

Dísztárgyak vagy hangszerek, amelyek testét valaha élt békés, növényevő hüllők kikészített, vastag páncélja adja. Szegények nem gondolták volna, hogy a testüket borító, szerveiket védő csontos szarupajzsra fog az emberek foga fájni és egyszer hangok megszólaltatására kell beáldozniuk magukat vagy szobadíszként végzik majd.

B)

Afrikában élő, pozsgás növény, amelynek állományai mára már a vadonban megritkultak. A busmanok már több száz éve használják éhségűző hatása miatt. A növény szárából levágott, majd lehántott darabot rágcsálva megfigyelték, hogy ilyenkor nem kínozza őket az éhség és a szomjúság, így zavartalanul vándorolhatnak és vadászhatnak akár egész nap a sivatagban.

E porrá őrölt testrészből készült „gyógyszernek” a keleti orvoslásban kiemelkedő szerepet tulajdonítottak. A legismertebb, hogy afrodiziákumként használták őket a múlt században. 2007-től kezdődően azonban a kereslet ismét megnőtt annak a hiedelemnek „köszönhetően”, miszerint a belőlük készült „gyógy készítmények” rákos megbetegedéseket is gyógyítanák - amely feltételezett jótékony hatást a tudomány azonban nem igazolta.

C)

Az állatvilág nagy túlélői, ugyanis mintegy 200 millió éve élnek bolygónkon, ugyanakkor ma egyes afrikai és eurázsiai fajaikat a hobbiállat-célra történő befogás veszélyezteti. Délre fekvő, szomszédos országaink bozótos, sziklás dombvidékein is élnek e növényevő állatok, ám sajnos a helyi lakosság, a turisták, illetve az erre ráállt illegálisan kereskedők sokszor gyűjtik be őket és próbálják meg átcsempészni a határon.

Törökországban közkedvelt ital, amit szárított s porrá darált gumóból készítenek. Főként télen fogyasztják jóízűen e meleg italt, de emellett a gumók őrleményét tartalmazó fagylalttal is találkozhatunk e vidéken – amelyet dondurmanak hívnak.

D)